A túránkat Fülöpháza külterületén lévő Naprózsa Központ parkolójából kezdjük. Átkelve a forgalmas 52-es főúton, elhagyva az MTA kutatóállomását a táj mozgalmassá válik. Szinte felüdítő a sík területhez szokott szemnek effajta ,,domsági " változatosság. A főút zaja egyre halkul, ahogyan haladunk a homokbuckák között. Az idő szűkre szabott - hiszen a helyközi buszjárat menetrendjéhez igazodunk - de a mozgó buckákhoz mindenképp szeretnénk eljutni, hiszen talán ez a terület leglátványosabb része. Egy-két buckán - mesterségesen létrehozva ugyan - csupasz a homokfelszín, így nagyon jól láthatóak azok a homokfodrok, amiket a szél létrehozott. Amíg a mozgó buckákhoz érünk, vezetőnk sok érdekes dolgot mesél nekünk: a terület jellemző növényeiről, állatvilágáról, az invazív fajokkal folytatott küzdelemről. A biológiatanár pedig nagyon örül, hiszen sok olyan információ hangzik el, ami a 10.B osztály biológia leckéihez illeszkedik, szervesen kapcsolódik: fokozottan védett terület, özönnövények, nyílt homoki gyep, nitrogén-kötő baktériumok, tágtűrésű fajok. A mozgó buckákhoz elérve óvatosan ,,libasorban" felmegyünk a bucka tetejére, vigyázva, hogy a lehető legkevésbé formáljuk át lábnyomainkkal a területet.