SZMSZ

A KECSKEMÉTI NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

· A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja:

Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer ésszerű és hatékony megvalósítását szabályozza.

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja

Az SZMSZ elkészítését meghatározó jogszabályok, rendeletek, utasítások:

Törvények:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
A 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 
Az 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 
Az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról - még hatályban lévő rendelkezései
A 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről 
Az 1999. évi XLII. tv. a nemdohányzók védelméről

Kormányrendeletek:

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  A 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról
A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Miniszteri rendeletek:

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 
A 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 31.) EMMI rendelet
A 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 
A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének irányelve kiadásáról

Az iskola törvényes működését meghatározó egyéb dokumentumok:

Pedagógiai program
SZMSZ  Házirend
Közalkalmazotti Szabályzat
A 2/2013.(1.15.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 1/2013.(I.02.) KLIKE utasítás módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról

A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása, személyi és időbeli hatálya:

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának véleményezése után, az intézmény vezetőjének jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az Intézményi Tanács. Ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (intézményvezetői utasítások) előírásainak betartása az intézmény minden közalkalmazottjára és tanulójára, valamint az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra nézve egyaránt kötelező.

Többletkötelezettség:

A szervezeti és működési szabályzat betartásával nem hárul többletkötelezettség sem a fenntartóra, sem a működtetőre.

A Szervezeti és Működési Szabályzat megtekintése:

Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a szabályzattal kapcsolatban.

· AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI

Hivatalos név: KECSKEMÉTI NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

OM azonosító: 203405

Alapítás: 2019.

Székhely: Kecskemét 6000 Szent Imre utca 9.

Alapító neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Székhelye: Budapest 1054, Akadémia utca 3.

Fenntartó neve: Kecskeméti Tankerületi Központ

Székhelye: Kecskemét 6000, Homokszem utca 3-5.

Köznevelési alapfeladatai:

1.1.1. gimnáziumi nevelés-oktatás

1.1.1.1. felnőttoktatás - nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint

1.1.1.2. évfolyamok száma: négy

1.1.1.3. a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők)

1.1.3. általános iskolai nevelés-oktatás

1.1.3.1. felső tagozat

1.1.3.2. 7. évfolyamtól 8. évfolyamig

1.1.3.3. felnőttoktatás - levelező

1.1.4. a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 600 fő

1.1.5. könyvtár: iskolai / kollégiumi könyvtár

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

2.1. 6000 Kecskemét, Szent Imre utca 9.

2.1.1. Helyrajzi száma: 3694/3 7.1.2.

Hasznos alapterülete: 176 nm 7.1.3.

Intézmény jogköre: ingyenes használati jog

2.1.4. Fenntartó jogköre: ingyenes használati jog 2.1.5. Egyéb: Az intézmény a 3694/3. hrsz. ingatlan oktatási tereit tanulóarányosan megosztva használja a Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakgimnázium és Szakközépiskolával.

Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el.

Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik.

Az intézmény nevelési-oktatási feladatait ..............................................határozatban foglalt feltételek szerint jóváhagyott Pedagógiai program (Nevelési program és Helyi tanterv) határozza meg.

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az államháztartási-, a köznevelési-, és a közalkalmazotti törvény által meghatározott rend szerint.

Az intézmény alkalmazottjainak jogállása: Az intézmény alkalmazottjai közalkalmazottak, jogviszonyukra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény rendeletei az irányadóak.

Az intézményben használt bélyegzők:

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: Az intézményvezető és az intézményvezető helyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az osztályozó vagy javító vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

A kiadmányozás és a képviselet szabályai

Kiadmányozásra az intézményvezető jogosult, aláírási és céges aláírási joga van, melyet rendkívüli esetekben átruházhat az intézményvezető helyettesre. A kiadmányozás és a képviselet szabályait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2011-től megjelenő és érvénybe lépő szabályzatai, rendelkezései és elnöki utasításai tartalmazzák, amelyek az iskola titkárságán megtekinthetők.

Az intézményvezető kiadmányozza:

a) a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;

b) a tankerületi intézményvezetővel történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést;

c) az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;

d) az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket;

e) az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve, szervezeti egysége, illetve a tankerületi intézményvezető számára nem tartotta fenn;

f) a közbenső intézkedéseket;

g) a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi illetve a területi szerv által kért adatszolgáltatásokat

Az intézményvezetőt kinevezett/megbízott helyettese, távolléte vagy akadályoztatása, illetve a vezető-helyettesi tisztség betöltetlensége esetén az intézmény belső szabályzatában kijelölt személy, ennek hiányában az illetékes tankerület intézményvezetője által megbízott közalkalmazott helyettesíti. A helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. Az utasítás, ügyrend, más belső szabályzat, munkaköri leírás vagy írásbeli kijelölés alapján helyettesítést ellátó személyt e minőségében megilleti a kiadmányozás joga.

Az iskola képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre, szervezetre. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

III. A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ÉS EGYÉB DOKUMENTUMAI

Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg:

az alapító okirat
a szervezeti és működési szabályzat
a pedagógiai program
a Házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

1. Intézményi alapdokumentum

Az Alapdokumentum okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve - szükség esetén - módosítja.

2. A pedagógiai program

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.
Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat.

A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

3. Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét az iskolai közösségek munkatervei alapján az intézmény vezetője készíti el, a nevelőtestületi elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az Intézményi Tanács, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézményben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

4. A tantárgyfelosztás

A tantárgyfelosztás tanügyigazgatási dokumentum, amit minden évben az intézményvezető állít össze. Tartalmazza évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat, az óraterv alapján tartandó tantárgyakat, az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat és mindezek intézményi szintű összesítését. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógiai tevékenységét, időkeretét.

Az összeállítás elvei:

a Pedagógiai Programunkban meghatározott éves óraszám alapján készül,
a tervezet az előző tanév végén elkészül, amit ismertetünk a pedagógusokkal,
az alakuló értekezleten végleges döntés születik az osztályfőnökök, szaktanárok személyéről,
a szaktárgyak elosztása a lehetőségekhez mérten, felmenő rendszerben történik,
a nyelvoktatásban, az informatika oktatásban és matematika oktatásában törekszünk csoportbontás megvalósítására
a tantárgyakat megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus oktassa,  figyelembe vesszük a jogszabályban meghatározott órakedvezményeket,
a fejlesztő foglalkozások: tehetséggondozás, korrepetálás elosztása egyenletes legyen.

5. Az órarend

Az órarend tanügyigazgatási dokumentum, amit tantárgyfelosztás alapján az intézményvezető helyettes készít el, az intézmény vezetője hagyja jóvá. A tanulói órarend, a nevelői órarend és a terembeosztás egymással egységet képez.

Az órarendkészítés elvei:

 elsődleges szempont a tanulók egyenletes terhelésének figyelembe vétele,

a tantárgyak heti elosztása egyenletes legyen,
ahol kívánatos, ott a dupla óra biztosítása,  a tanároknak naponta legalább két órája legyen,
a tanulók napi terhelése a tantárgyak nehézségétől függően alakuljon,
a tantermek, informatika terem, tornaterem kihasználtsága a Kocsis Pál Szakgimnáziummal leegyeztetve optimális legyen,
a csoportbontások megoldása,
a kollégák szakmai kéréseinek lehetséges figyelembe vétele.

6. Az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága

Az intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirend az intézményvezetői irodában, az iktatóban, valamint az iskola honlapján kerülnek elhelyezésre. A dokumentumok nyilvánosak, melyek hivatali időben nyitvatartási idejében megtekinthetők.

IV. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, SZERVEZETI RENDSZERE

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

1. Az iskola szervezeti felépítése

2. Az iskola vezetése

2.1 Az iskola vezetősége

Az intézmény vezetőségét az intézményvezető, az intézményvezető helyettes alkotják.

Az iskola vezetőségének a tagjai:

az intézményvezető
az intézményvezető helyettes
a szakmai munkaközösségek vezetői
a Diákönkormányzatot segítő pedagógus
a BECS vezetője

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége alkalmanként tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül, ezt a jelenlévők közül megbízott tag készíti, és minden jelenlévő aláírja.

Az iskolavezetőség megbeszéléseit az intézményvezető készíti elő és vezeti. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.

Az iskola vezetősége a tanév előkészítésének folyamatában, a tantervi változások vagy az iskola pedagógiai programját érintő szakmai fejlesztések esetén javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő jogokkal rendelkezik. Az iskola vezetőségének a tagjai az éves ellenőrzési tervben foglaltak szerinti ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

2.2. Intézményvezető

Az intézmény élén az intézmény vezetője áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Két intézményvezető helyettes segíti az iskola vezetésével összefüggő feladatai ellátásában.

A köznevelési intézmény vezetője - a Köznevelési törvény előírásai szerint - felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átadott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért (tűzvédelmi és balesetvédelmi jogszabályok alapján), a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Feladatkörébe tartozik még a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, a Közalkalmazotti Tanáccsal és a Diákönkormányzattal való együttműködés biztosítása. Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünnepléséről. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja.

Az intézményvezető részletes munkaköri feladatait a fenntartó által kiadott munkaköri leírás tartalmazza.

Az intézményvezető munkájának értékelése

Az intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízás második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét figyelembe veszi.

2.3. Az intézményvezető helyettes

Vezetői tevékenységüket az intézmény vezetőjének közvetlen irányításával végzi. Az intézményvezető helyettest a fenntartó és a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg. Intézményvezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető helyettes távolléte vagy egyéb akadályoztatása esetén a kijelölt pedagógus kaphat feladatot és jogokat munkája elvégzéséhez.

Az intézményvezető helyettes részletes munkaköri feladatait munkaköri leírása tartalmazza.

2.4. A vezetők közötti feladatmegosztás

A nevelőtestületet az intézmény vezetője vezeti, az intézményvezető helyettese közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai dolgozók munkáját a vezető és helyettese egymás között megosztva irányítják és ellenőrzik. Az iskolatitkár munkáját az intézményvezető ellenőrzi, akadályoztatása esetén jogkörét a megbízott vezetőhelyettes veszi át.

2.5. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat:

Az intézményvezető helyettes számára:

az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, 
a vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti vizsgák) lebonyolítását,
a szakmai munkaközösségek irányítását, segítését, ellenőrzését,
a helyettesítések megszervezését,
a pedagógiai dokumentumok ellenőrzését,
egyéb ellenőrzéseket az ellenőrzési tervnek megfelelően,
az ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzések jogát.

2.6. A vezetők helyettesítési rendje:

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben - a fenntartó ad felhatalmazást.

Az intézményvezető és az helyettesek egyidejű akadályoztatása esetén az intézményvezető a tanulói és pedagógusi közösséggel kapcsolatos aktuális teendők ellátásával az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét bízza meg.

A tanév szorgalmi időszakán kívül a tavaszi, nyári, őszi és téli szünetben - amennyiben karbantartás, felújítás vagy egyéb okokból az iskolát nyitva kell tartani - az intézményvezető és a helyettesek együttes akadályoztatása esetén - az aktuális feladatok ellátására a működtetővel történő egyeztetés után az intézmény egyik dolgozóját bízza meg.

2.7. A vezetők benntartózkodásának rendje

Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű foglalkozások vannak.

Ezért az intézményvezető vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 13.00-18.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

Minden nap 15.00 és 16.00 között irodai ügyeletet szerveznek, melyet az intézmény vezetője és a helyettes, valamint az iskolatitkár látnak el beosztás szerint.

3. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

A pedagógusokat és pedagógiai munkát közvetlenül segítő dolgozókat a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) alkalmazza. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti szabályzata rögzíti.

Munkamegosztás szempontjából a pedagógus és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő dolgozók kötelezettségeit a munkaköri leírások tartalmazzák. Az intézményben működtetési feladatokat végző dolgozók munkáltatója a Kecskeméti Tankerületi Központ, munkaköri leírásukat munkáltatójuktól kapják.

3.1. A nevelőtestület

A nevelőtestület - a köznevelési törvény 70. § alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.

A pályakezdő pedagógusok beilleszkedésének, segítésének rendjét a Gyakornoki szabályzat tartalmazza.

3.1. A nevelőtestület jogkörei

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési - oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, tanári kézikönyvek, oktatóprogramok...), valamint használhatja a tanáriban és a tantermekben elhelyezett informatikai eszközöket.

A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,
félévi és év végi osztályozó konferencia,
tájékoztató és munkaértekezletek (előre nem meghatározva),
nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),
rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az értekezlet elején felkért jegyzőkönyv-vezető vezeti, szintén felkérés alapján egy felsős és egy alsós pedagógus hitelesíti. A jegyzőkönyv csak a jelenléti ívvel együtt érvényes. Az értekezletekről készült jegyzőkönyvek eredeti példánya az iktatóba, az emlékeztetők eredeti példányai valamint a jegyzőkönyvek másolatai az intézményvezetői irodában kerülnek elhelyezésre, ezek minden érintett számára megtekinthetők. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ezekről az értekezletekről emlékeztetőt kell írni. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek) megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény intézményvezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel, meghívhatók a témában érintett pedagógusok vagy szakemberek. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén - az iskolavezetés által kijelölt időpontban - osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre - tanácskozási joggal - meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól - indokolt esetben - az intézményvezető adhat felmentést.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása,
a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása,
az intézmény éves Munkatervének, a tanév helyi rendjének elfogadása, módosítása,
az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, (félévi, év végi beszámolók, egyéb értékelések),
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,
a Házirend elfogadása, módosítása,
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,
a tanulók fegyelmi ügyében való döntés,  a tanulók osztályozóvizsgára való bocsátása,
az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  a jogszabályban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a Pedagógiai Program, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása.

A nevelőtestület véleményezési és javaslattételi jogköre

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét;

a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
a pedagógusok külön megbízásainak elosztása során;
a tagintézmény vezető, az intézményvezető helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - alkalmilag vagy meghatározott időre - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, diákönkormányzatra.

Nem lehet átadni a nevelőtestületi jogkört a Pedagógiai Program, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadása, módosítása esetében.

A nevelőtestület a köznevelési törvényben megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át:

3.1.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai:

a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása,
a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, a tankönyvrendelés szakmai szempontjainak kialakítása,
a tantárgyfelosztás elfogadás előtti és a pedagógusok külön megbízásaival kapcsolatos véleményezési jog,
továbbképzésekre, átképzésre való javaslattétel,
kitüntetés odaítélésére való javaslattétel,
a határozott időre kinevezett pedagógus munkájának véleményezése,
a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése,
a fejlesztésekre, beszerzésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása,
a tanulmányi versenyekre való felkészítés módjának, a házi versenyek ütemezésének meghatározása.

3.1.3. A nevelőtestület osztályozó-, pót- és különbözeti vizsgát lebonyolító bizottságára átruházott joga: az adott tanuló magasabb évfolyamba lépésének megállapítása.

3.1.4. Az átruházott feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések

Az átruházott jogkör gyakorlója vezetője révén köteles a félévi és az év végi értekezleten a nevelőtestületet tájékoztatni azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából jár el. A beszámoló írásos változatát az értekezletet követően 5 munkanapon belül a vezetőnek és az iktató számára át kell adni.

3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei

Minden pedagógus tagja a digitális munkaközösségnek és az osztályfőnöki munkaközösségnek . A szakmai munkaközösségek a köznevelési törvény 71.§-ban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.

A szakmai munkaközösségek feladatai

az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,
az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,
egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  részvétel az iskolai dokumentumok létrehozásában, módosításában,
pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,
az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,
a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, javaslat a felhasználásra,
a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése,
javaslattétel az iskola intézményvezetőjének a munkaközösség-vezető személyére,
segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, az aktuális tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek.

A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjének személyére a munkaközösség tagjai javaslatot tehetnek, a megbízásról az intézményvezetője dönt. A munkaközösség munkaközösségi összejövetelen dönt a vezető személyéről, a munkaközösség vezetőjének megbízása legfeljebb 5 évre szól. Ha valamilyen oknál fogva a munkaközösség vezetője nem tudja feladatát ellátni, az intézmény vezetője a tanév végéig megbíz egy pedagógust a feladat ellátásával, majd új választást kezdeményez.

A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézményvezető döntése alapján a feladat és hatáskör, valamint a megbízás időtartamának meghatározásával. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezetőság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja vagy az intézményvezető bízza meg. Az alkalmi bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. A bizottság vezetője a feladat elvégzése után írásbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézmény vezetőjének és a nevelőtestületnek- legkésőbb a munkatervben rögzített félévi vagy év végi értekezleten.

3.3.1. Fegyelmi Bizottság

feladata:

 a Házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata.
 az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala.

tagjai:

az intézmény vezetője vagy helyettese
az érintett tanuló osztályfőnöke
egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus  egy, a tanuló által felkért pedagógus
a diákönkormányzat képviselője, aki a DÖK elnökség tagjai közül kerül az elnökség által megválasztásra.

3.3.2 BECS önértékelési csoport

Feladata: egy, a BECS csoport által meghatározott feladat elvégzése.

tagja lehet: az intézmény bármelyik pedagógusa.

A csoport munkájába önkéntesen és az intézményvezető felkérése alapján lehet bekapcsolódni. Munkájuk irányítására, összehangolására vezetőt választanak. BECS csoportok alakulhatnak oly módon is, hogy az intézményvezető felkér egy pedagógust a munka irányítására, aki a munka elvégzésére csoportot szervez a vezető javaslatát figyelembe véve. A minőségfejlesztési csoportok a minőségirányítási szempontok és szabályzatok alapján végzik munkájukat, a nevelőtestület számára beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

3.3.3 Pedagógiai munkát segítő irodai dolgozók

Az intézmény tanügyigazgatási, adminisztratív és gazdasági munkáját egy iskolatitkár és egy félállású pedagógiai asszisztens segíti, munkájukat munkaköri leírása alapján végzik. Közvetlen felettesük az intézmény vezetője.

3.4. Működtetést végző dolgozók

A kertészeti, karbantartási, takarítási feladatokat szolgáltatás igénybe vételével végeztetjük el. Az intézmény vezetője munkaszervezési és irányítási jogkörrel rendelkezik felettük.

4. A tanulók közösségei

4.1. Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus-vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

4.2 Az iskolai diákönkormányzat (DÖK)

A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési, döntési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat választmányának véleményét.

A diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogot gyakorol:

az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, (a diákönkormányzatra vonatkozó, valamint a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben),

a Házirend elfogadásakor és módosításakor, A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:

saját működésére és hatásköre gyakorlására,
a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására,
egy tanítás nélküli munkanap programjára,
tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,
vezetőinek, segítőinek megbízására.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján - a nevelőtestület egyetértésével - az intézményvezető bízza meg tanévenkénti időtartamra. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola intézményvezetőjének a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzatot segítő nevelő kezdeményezi. Az iskolagyűlésnek - DÖK vezetősége által javasolt napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés összehívásáért a segítő tanár, a feltételek biztosításáért az intézményvezető felelős. A diákok kérdéseire, kéréseire az intézményvezetőnek 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli iskolagyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a DÖK vezetői, vagy az iskola intézményvezetője kezdeményezi. Az intézmény vezetője tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit, az intézményi SZMSZ és Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen vehetik igénybe.

V. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével- az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

1. A vezetőség és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus-vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fóruma: az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

Az intézményvezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetőséggel, az iskola vezetőségével és az Intézményi Tanáccsal.

2. A nevelők és a diákok

A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáját a Házirend tartalmazza.

3. A nevelők és a szülők

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az osztályfőnökök:  az osztály szülői értekezleten,  rendkívüli szülői értekezleteken tájékoztatják.

A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola intézményvezetőségével, nevelőtestületével.

4. A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje

Valamennyi pedagógus tagja két szakmai munkaközösségnek. A testületi döntést vagy véleménynyilvánítást igénylő kérdésekről először a munkaközösség-vezetők közössége folytat megbeszélést. Minden olyan döntést, amely több tantárgy tanítási módszereit, feltételeit érinti, illetve minden "tantárgyközi" feladat tervezését, megoldását (pl. pályázatok, óratervek, tantervek összehangolása, versenyek, vizsgák) az érintett munkaközösségek - közös munkaközösségi értekezleten - megvitatják, és véleményüket a testületi értekezleten nyilvánosságra hozzák.

VI. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

Kapcsolat a fenntartóval

A fenntartóval, a Kecskeméti Tankerületi Központtal az intézményvezető útján tartunk kapcsolatot.

· Németh László Alapítvány

Az alapítvány kiemelt feladata a Pedagógiai Programban leírt célok megvalósításának segítése, melynek módjait az alapítvány kuratóriuma határozza meg. A kuratóriummal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata.

· Kapcsolat az EGYMI-vel

A tanulási és beilleszkedési problémákkal küzdő valamint a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését EGYMI Nevelési Tanácsadóval és az EGYMI-vel együttműködve végezzük. Az együttműködés formái, lehetséges módjai: Nevelési Tanácsadó szolgáltatásainak igénybevétele, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés biztosítása, SNI-s gyermekek gyógypedagógiai ellátása az utazó gyógypedagógusok által, fejlesztőpedagógusok segítése, továbbképzések szervezése, szaktanácsadás a BTM-es gyermekek oktatásához.

· Kapcsolat a Családsegítő Szolgálattal és a Gyermekjóléti Központtal

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősén keresztül rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő Szolgálattal és a Gyermekjóléti Központtal. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményvezető a felelős

A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:

a gyermekjóléti szolgálat értesítése - ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,  esetmegbeszélések,
előadásokon, rendezvényeken való részvétel.

A köznevelési törvény alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

VII. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

1. A belső ellenőrzés általános rendje

Az iskolai belső ellenőrzés célja  biztosítja az intézmény törvényes (jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban előírt) működését  segíti az iskola gazdaságos működését  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt biztosít az alkalmazottak munkavégzéséről.

A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelezettségek

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogosult
 az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba betekinteni,  az ellenőrzött alkalmazott munkavégzését esetenként és folyamatosan figyelemmel kísérni, ellenőrizni,
 az ellenőrzött alkalmazottól írásban vagy szóban tájékoztatást, felvilágosítást kérni.
A belső ellenőrzést végző alkalmazott köteles
 az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályi és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni,  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni,  az észlelt hiányosságokat szóban és írásban közölni az érintett alkalmazottal és annak felettesével,
 a hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerinti időben megismételni.

· Az ellenőrzött alkalmazott köteles

az ellenőrzést végző alkalmazott munkáját segíteni,
a feltárt hibákat, hiányosságokat és szabálytalanságokat megszüntetni.

j ) A belső ellenőrzést végző alkalmazott feladatai  a jogszabályoknak, az iskola belső szabályzatának és a személyre szóló munkaköri leírásának megfelelően, az ellenőrzési ütemtervben előírtak szerint a tanév során ellenőrzési munkáját folyamatosan végezni,

az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatni köteles,
az ellenőrzés tényét írásba foglalva az ellenőrzést elrendelő, az ellenőrzést végző és az ellenőrzött kérheti.

m) A hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek  a hiányosságok megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött alkalmazott figyelmét,

n) a hiányosságok megszüntetését visszatérő ellenőrzéssel kell vizsgálni.

A belső ellenőrzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenőrzési feladataik

intézményvezető

 ellenőrzési feladata az iskola egészére kiterjed (pedagógiai, gazdálkodási, pénzügyi-számviteli, ügyviteli és technikai dolgozókra)

 felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

 felügyeli a műszaki, a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását,

 az intézmény működéséhez szükséges fejlesztések, felújítások, karbantartások és beszerzések menetét,

 a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását  a leltározás és selejtezés szabályszerű lebonyolítását.

intézményvezető helyettes - folyamatosan ellenőrzik  a pedagógusok oktató-nevelő munkáját, ügyviteli munkáját és munkafegyelmét
a globális szakmai és helyi munkaközösségek vezetőinek tevékenységét
a pedagógusok adminisztrációs munkáját
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását  a diákönkormányzat tevékenységét
a pedagógusok továbbképzésen való részvételét.

munkaközösség-vezetők - folyamatosan ellenőrzik:

a szakmai munkaközösségekbe tartozó pedagógusok oktató-nevelő munkáját
a pedagógiai programban megfogalmazott tantervi követelmények, előírások érvényesítését
az oktató-nevelő munka színvonalát, módszereit, eredményességét.

Az intézményvezető jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Az iskola belső ellenőrzési feladatai

Az ellenőrzési terv az évenként elkészítendő iskolai munkaterv szerves része. Az ellenőrzést az iskola intézményvezetője irányítja, az ellenőrzési feladatok megosztásával. Az ellenőrzésbe bevont vezetők feladata, a feltárt hiányosságokról tájékoztatni vezető munkatársait (erről jegyzőkönyv készül), tervet készíteni a hiányosságok pótlására és ellenőrizni ezek megoldását. A belső ellenőrzésnek segítenie kell a szakmai munkát (neveléssel, oktatással kapcsolatos), a gazdálkodás hatékonyságát, az adminisztratív tevékenységet, az erőforrások célszerű felhasználását és a vezetői döntések megalapozását.

2. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:

biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,
segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,
az intézményvezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:

a pedagógusok munkafegyelme,
a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon,
az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,
a tanítási óra felépítése és szervezése,
a tanítási órán alkalmazott módszerek,
a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,
az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,

(A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.)

A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős. A vezetői ellenőrzés tervezése során figyelembe vesszük a tantárgyfelosztást és a tanulói és pedagógusi órarendet is.

4. A kiemelt munkavégzés elismerésének szempontjai

Amennyiben a fenntartó keretet biztosít a dolgozók minőségi munkájának elismerésére, az alábbi szempontok alapján járunk el.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak:

Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el:

sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,
órai munkáját magas színvonalon végzi,
eredményesen készíti föl diákjait az érettségire,
szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben és tehetséggondozásban,
aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,
rendszeresen részt vesz az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában,
kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,

Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába:

részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,
részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,
részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában.
illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:

Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el:

következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,
eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,
jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,
adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,
e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése.

Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez:

rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,
érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, részt vesz az iskola arculatának formálásában,
tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.

Egy esztendőre kizárhatja az iskola intézményvezetője a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:

akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,
akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait - munkájának nem megfelelő végzése következtében - feljegyzésben rögzítette az intézmény intézményvezetője,
ha az osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal - számottevő mértékben - írásban kifogásolja az iskola vezetősége,
a tanév során nem tett eleget óralátogatási kötelezettségének.

VIII. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

1. Általános működési rend

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 20 óráig tart nyitva. Az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 8.00 óra és délután 20.00 óra között az iskola intézményvezetőjének vagy megbízottjának az iskolában kell tartózkodnia. A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben nincs pedagógus által szervezett foglalkozás az intézményben, az épület rendeltetésszerű üzemeltetéséért és a gondnoki tevékenységek elvégzéséért az intézmény vezetője a felelős.

Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 12.45 óra és 20.00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 40 perc, az óraközi szünetek hossza 5 perc, a Házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.

A tanítási órák látogatására intézményvezetői engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak- az érintettekkel történt előzetes egyeztetés alapján. Minden egyéb esetben a látogatásra csak az intézményvezető adhat engedélyt.

2. A tanulók benntartózkodásának és teremhasználatának rendje

2.1. Általános szabályok

Gyermekek, tanulók az intézményben pedagógus - indokolt esetben igazgatói engedéllyel, szülő vagy nagykorú felügyeletével- tartózkodhatnak a kötelező vagy nem kötelező foglalkozások, illetve az ezekre történ felkészülés idejében. A tanórán kívüli foglalkozások illetve a tanítás befejezése után a tanulók felügyelet mellett fegyelmezetten távoznak az iskolából. A tanítási órák zavartalanságának biztosítása érdekében a pedagógust és a tanulót óráról kihívni csak nagyon indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehet. Tanulót tanítási időben az iskola épületéből elküldeni illetve tanóráról, foglalkozásról kiküldeni tilos. A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. A helyiségekből tárgyakat csak az ügyeletes nevelő engedélyével szabad átvinni más helyiségbe. A használat befejeztével az ügyeletes nevelő gondoskodik a visszavitelről. Az egyes tantermek speciális használati rendjére vonatkozó utasítások a termekben megtekinthetek, a tanévben itt tartott első foglalkozás alkalmával a foglalkozást tartó nevelő ismerteti a szabályokat.

3. A pedagógusok munkarendje

Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

A pedagógusok napi munkaidejüket - az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával - általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

3.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

3.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak:

a tanítási órák megtartása
a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,
osztályfőnöki feladatok ellátása,
iskolai sportköri foglalkozások,
szakkörök vezetése,
differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),
egyéni munkarendes tanuló felkészítésének segítése,

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

3.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás és felzárkóztatás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

a pótlékkal elismert feladatok,

önértékelés,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,a munkaközösség munkájában
tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

3.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

Az intézményen kívül végezhető feladatok:

a) a tanítási órákra való felkészülés,

b) a tanulók dolgozatainak javítása,

c) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról - figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit - a pedagógus maga dönt.

3.1.4.Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 2. munkanapon le kell adni a titkári irodában.

Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy annak helyetteseitől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető helyettes engedélyezi.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve szükség esetén a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

3.1.5. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt.

3.2 A pedagógusok és pedagógiai munkát segítők által használható könyvtári dokumentumok kölcsönzésének és más felszerelések, informatikai eszközök használatának rendje

3.2.1. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése

Az iskola dolgozói a munkájukhoz szükséges tankönyveket, segédleteket, feladatgyűjteményeket kölcsönzik igény szerint határozatlan időre. Mikor nincs további szüksége a könyvekre, azt le kell adnia az intézmény vezetőjének.

3.2.2. Informatikai eszközök

Intézményünk pedagógusai szakmai munkájukhoz az alábbi informatikai eszközöket használhatják: - asztali számítógép,

- laptop.

-projektor

-digitális tábla

Asztali számítógépek használata:

A szaktantermek, tanári szoba interneteléréssel ellátott számítógépei oktatási célra használhatók. A gépek rendszerbe kötve működnek, a hozzáférhetőség egyéni jelszavas belépéssel minden pedagógus számára biztosított. Az irodák (intézményvezetői, helyettesi, titkársági) számítógépeit csak a jogosult személyek használhatják.

Laptopok, projektorok használata

Az oktatási célra kiadott laptopokat és projektorokat nyilvántartásba vesszük, azok elzárásáról, védelméről, megfelelő használatáról a szaktanár gondoskodik. Az iskola egyéb laptopjait, projektorokat rendezvények szervezéséhez, lebonyolításához a pedagógusok használhatják.

Digitális tábla használata

A digitális táblát előre jelzett időpontban (ütközések elkerülése végett) használhatják a pedagógusok. A digitális táblás termet kiemelt védelem illeti meg, a terem kulcsát az első óra előtt és utolsó óra után a pedagógus a vezetőnek köteles leadni.

4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetőhelyettesei tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A közalkalmazottak napi beosztásánál figyelembe kell venni az intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról minél előbb értesíteniük kell az intézmény valamelyik vezetőjét. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Az oktató - nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét és a távollévők helyettesítését az intézményvezető állapítja meg.

· Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézményekkel

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola intézményvezetőjétől engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe a főbejáraton érkező szülők, illetve idegenek belépését a porta szolgálat biztosítja. Az iskola épületében tartózkodó személyek kötelesek tiszteletben tartani az iskola munkarendjét és működési szabályait, semmiféle módon nem zavarhatják a nevelő-oktató munkát és nem veszélyeztethetik az intézmény dolgozóinak és tanulóinak személyi és vagyonbiztonságát.

6. Az iskolai ügyintézések rendje:

Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményvezető határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a helyben szokásos módon a fenntartó, a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet a fenntartó által meghatározott módon kell megszervezni.

7. A helyiségek használatának szabályai

Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját.

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az energiafelhasználással kapcsolatos takarékoskodásért  az iskola Szervezeti és működési szabályzatában, valamint a Tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és választható tanítási órákon használhatják pedagógus felügyelete mellet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve - a tanítási órákat követően - a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit - a diákönkormányzatot segítő tanárral való egyeztetés után - szabadon használhatja. Az intézményvezető felelős az intézmény helyiségeinek balesetmentes és biztonságos használhatóságáért. Az észlelt hibákat az iskolatitkár a Városüzemeltetési Iroda munkatársának haladéktalanul jelzi. Az intézményben elhelyezett eszközök biztonságos használhatóságáért továbbra is az intézmény vezetője felelős. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az iskolatitkár tudomására hozni, a hibás eszközöket a hiba megjelölésével neki kell leadni. A javíthatatlan eszközök, berendezések jogszabályban meghatározott módon történő selejtezését az IGI végzi. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit - elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben - külső igénylőknek külön megállapodás alapján az intézményvezető beleegyezésével át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak (vagyonrendelet alapján).

6. Az iskolai ügyintézések rendje:

Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között.

7. A helyiségek használatának szabályai

Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját.

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az energiafelhasználással kapcsolatos takarékoskodásért
az iskola Szervezeti és működési szabályzatában, valamint a Tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

8. A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben - ide értve az iskola udvarát, a bejáratok előtti 5 méter sugarú területrészt - a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki - az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint - egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője.

IX. AZ ISKOLÁBAN ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜL TARTOTT TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

1. Az iskolában és az iskolán kívül szervezett foglalkozások általános szabályai, viselkedési előírások

A tanórán kívüli iskolai foglalkozásokat elsősorban az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyiségben kell megszervezni. Iskolán kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a tanulók felügyelete a külső helyszínen továbbá az odavissza úton megoldott. 20 tanulónként legalább egy pedagógus, és egy felnőtt kísérő (másik pedagógus, pedagógiai asszisztens vagy szülő) jelenlétében engedélyezhető az iskolán kívüli program. Abban az esetben, ha a külső helyszínre történő eljutás akadályozza más tanítási óra megtartását, az intézmény vezetője gondoskodik a kiesett tanítási óra pótlásáról. Ennek adminisztrálása a haladási naplóban történik. Az iskolában és az iskolán kívül szervezett foglalkozásokon a résztvevőknek oly módon kell megjelenni és viselkedni, hogy azzal iskolánk jó hírnevét erősítsék.

2. A tanórán kívüli foglalkozások

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődését, igényeit, szükségleteit figyelembe véve tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanév tanórán kívüli foglalkozásai az indítás előtt 15 nappal meghirdetésre kerülnek, a foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülő aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel legalább féléves időtartamra kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és idejét az intézményvezető-helyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében a terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:

szervezett, csoportos tanórán kívüli tevékenységek:

szakkörök,  sportfoglalkozások,
felzárkóztató foglalkozások,  tehetségfejlesztő foglalkozások,
továbbtanulásra előkészítő foglalkozások.

2.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés a szülő beleegyezésével írásban történik és egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában vagy munkatervében kell rögzíteni.

A tanórán kívüli foglalkozások lehetőségek szerinti megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben tervezhetők. A tanulmányi kirándulást az adott osztály osztályfőnöki munkatervében tervezni kell, tervezetét írásban kell leadni az intézményvezető helyettesnek. A kiránduláshoz annyi kísérő pedagógust kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. A csoport vezetőjének gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.

Az iskola az igénylő tanulók számára jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében étkezési lehetőséget biztosít. Az étkezési térítési díjakat az üzemeltető képviselője szedi be, térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete alapján állapítja meg.

X. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

Az udvaron árnyékos hely biztosított.
Preventív céllal évente két alkalommal rovar- és rágcsálóirtást végeztetünk.
A mosdókban mindenütt biztosított a szappanos kézmosás lehetősége. A helyiségek jól tisztántarthatók, fertőtleníthetők.
Az ebédlőben biztosított a szappanos kézmosás és a kéztörlés lehetősége.
A szaktantermekben nem tárolunk veszélyes anyagokat, ilyenek csak a szertárban találhatóak megfelelően felcímkézve. A szertárakban tanulók nem tartózkodhatnak.
A tisztítószerek tárolása zárt, tanulók által nem hozzáférhető helyen történik.
A gyors és könnyen elérhető elsősegélynyújtás érdekében 3 db felszerelt elsősegélynyújtó láda található az intézményben.

XI. AZ ISKOLA FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, a Tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon elvárható és meg nem engedhető magatartásformákat.

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a Házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,  tanulmányi kirándulások, túrák, táborok előtt,  a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Fizika, informatika, kémia és technika és testnevelés tantárgyak első szakóráján a szaktanár a tantárgy sajátos balesetvédelmi veszélyeinek megfelelő oktatást tart, ezt a tájékoztató füzet utolsó oldalán adminisztráltatja a tanulóval. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetési időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges, orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. Indokolt esetben a szülőt azonnal értesíteni kell, kisebb baleset esetén a nap folyamán tájékoztatni kell a balesetről.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

XII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén az intézményvezető távollétében intézkedésre jogosult felelős vezetők: az intézményvezető helyettes vagy az intézményvezető egyéb megbízottja. Felelős vezető távolléte esetén a veszélyhelyzet elhárítása a megbízott ügyeletet teljesítő dolgozó feladata.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézményvezető szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel vagy kolompolással értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzvédelmi szabályzat mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
A kiürítés során a mozgásba, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az intézményvezetőnek illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési terven szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság), tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzvédelmi szabályzat mellékletét képező "Tűzriadó terv" c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását "Bombariadó terv" intézményvezetői utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős.

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola intézményvezetője a felelős.

A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

Rendkívüli szünet elrendelése

Bármely rendkívüli esemény, elháríthatatlan csapás következtében rendkívüli szünet elrendelése lehetséges, amelyről az intézményvezető határoz a fenntartó, a működtető és az illetékes kormányhivatalok egyidejű tájékoztatása mellett. A kiesett tanítási napokat, órákat a nevelőtestület által meghatározott módon és napokon be kell pótolni. A kiesett napok nem akadályozhatják a tanulók minősítését, a tanév lezárását és a tanulók magasabb évfolyamba lépését.

XIII. A TANULÓ ÜGYEINEK INTÉZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

1. Diákigazolványok kezelése

A pedagógus- és a diák igazolványok igénylésével kapcsolatos feladatokat az iskolatitkár végzi (NEK azonosító nyilvántartása, pénzkezelés a szabályoknak megfelelően, KIR rendszerben történő igénylés, igazolások kiállítása.) A jogosultságot az iskolatitkárral egyezteti.

2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi és kártérítési eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat - mérlegelésük után a szükséges mértékben - a határozati javaslatba beépítik.
A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény intézményvezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.
A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

3. A fegyelmi és kártérítési eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ban szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően az érintettek részvételével szervezett személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről.
A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét.
Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége.
A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni.
Az egyeztető eljárás időpontját - az érdekeltekkel egyeztetve - az intézmény intézményvezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket.
Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei.
Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges.
A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza.
Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.
Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti.
Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás - lehetőség szerint - 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon.
Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá.
Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása.
Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

4. Az iskolai tankönyvellátás

4.1. Általános rendelkezések

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető a Könyvtárellátóval megállapodást köt a tankönyvterjesztés lebonyolítására. Az iskolai tankönyvrendelést az intézményvezető által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

A tankönyvellátás megszervezése az alábbiak szerint történik:

A nevelőtestület döntése előtt az iskola tankönyvfelelőse felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az Intézményi Tanácsot, az iskola szülői szervezetét, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.
Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Lehetőség szerint teljes osztálylétszámra vásárolunk tartós tankönyveket, hogy a normatív alapon kedvezményre nem jogosult tanulók családjainak is segítséget tudjunk nyújtani.

4.2 Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:

Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.
Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

5. A tanulóval kapcsolatos döntések közlése

Az iskola intézményvezetője a tanulóval kapcsolatos írásbeli kérelmeket elbírálja, azokra reagálva a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján dönt, erről határozatot hoz. A nevelési- oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseket - a jogszabályban meghatározott esetben és formában- írásban közli a tanulóval.

XIV. AZ ELEKTRONIKUS ÉS ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE

1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelésének rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény bélyegzőjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető helyettes) férhetnek hozzá.

2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

A digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Intézményünkben az idei tanévtől digitális naplót használunk, melynek szabályzata az SZMSZ 30. függelékét képezi.

XV. REKLÁMTEVÉKENYSÉG

Az intézményekben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja:

A köznevelési törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál:  a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti,  a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti,  az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti,  a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (pl.: a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, Állat- és Növénykert stb. programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése). A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával - a választási törvénynek megfelelően - az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztató kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati és fenntartói engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén az intézményvezető személyesen tárgyal és köt szerződést. Szerződéskötés előtt a tankerületi intézményvezető előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény székhelyén és telephelyein reklámanyag, tájékoztató elhelyezésére - amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti - az intézményvezető személyesen ad engedélyt.

XVI. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

1. A hagyományápolás célja

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának, valamint az ide járó gyerekek szüleinek egyaránt kötelessége. A nemzeti ünnepek ünnepélyeinek és megemlékezéseinek rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti hovatartozásának tudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományaihoz tartozó jelképek, rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat egymás iránti tiszteletre neveli.

2. Az iskola névadója: Németh László

Emlékének ápolására születése napján, április 18-a hetében rendezvényeket szervezünk, melyet a munkatervben rögzítünk.

3. Az iskola zászlója

150X200 cm, szélén nemzeti színű fogazással, törtfehér alapon az egyik oldalon a magyar címer. Valamint a ballagó osztályok emlékszalagjai.

Ünnepélyeink:

Ünnepélyeink időpontját, a szervezésért felelős nevét az éves munkaterv tartalmazza. Iskolai szintű ünnepélyeink:

évnyitó ünnepély
évzáró ünnepély
október 23-i ünnepély
március 15-i ünnepély
ballagás

Osztály szintű megemlékezéseink:

október 6.
június 4. a nemzeti összetartozás napja

7. Az intézmény hagyományos rendezvényei:

Az intézmény névadójával kapcsolatos rendezvények.

Az éves munkatervben felsorolt vetélkedők.

Az éves munkatervben felsorolt szórakoztató és egyéb rendezvényeink.

XVII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a Diákönkormányzat egyeztetésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti:

a fenntartó,
a nevelőtestület,
az alkalmazotti közösség,
az iskola intézményvezetője,
a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, intézményvezetői utasítások tartalmazzák, melyek az SZMSZ mellékletei.

Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola intézményvezetője az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja, amennyiben a jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat - hatályba lépésének időpontja és módja: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ határozata alapján 2019. szeptember 2-től.

- érvényességi ideje: módosításig

- felülvizsgálata, korrekciója: - 4 évente, illetve szükség szerint.

- A felülvizsgálatért az intézmény vezetője felelős.

- A felülvizsgált SZMSZ véleményeztetése és elfogadtatása a törvényi előírások szerint.

Rendelkezés a nyilvánosságra hozatalról:

- Az érintettek tájékoztatása a megfelelő fórumokon történik.

- Az SZMSZ bárki számára hozzáférhető és megtekinthető a X. fejezetben leírtak szerint.

A KLIK által elfogadott példány záradékában foglaltak biztosítják a jogszerűséget.

Kecskemét, 2019. augusztus 30.

.............................................

intézményvezetőIde írhatsz...